honlap ingyen
Regisztráció Üzenet küldése a weblap tulajdonosának! Megosztás az iwiw-en Kifogásolható weblap/tartalom, feljelentem!
Lornyon OPTIKA
Kiskunhalas, Mátyás tér
Naptár

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.

Óra

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.

Vegyünk-e utcán napszemüveget?

„A műanyag napszemüvegek mennyire ártalmasak vagy hasznosak, még abban az esetben is, ha UV-matrica van ragasztva rájuk?”

Az ideális napszemüveg tekintetében még a szakértők is ellentmondásba keverednek egymással: van, aki az üveg lencse előbbrevalóságát bizonygatja, míg mások a műanyagot dicsérik. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a napszemüveg viselése tavasztól őszig mindenkinek ajánlott, és csak UV-szűrős modellt érdemes választani.

Az ultraibolya (UV) fény három tartománya ismeretes: az UV-A (400-320 nanométer hullámhosszúságú), UV-B (320-280 nm) és UV-C (280 nm alatt). Az UV-B fény legnagyobb része az ózonrétegben elnyelődik, míg a másik kettő azon átjut, és főleg az UV-C a vízről, hóról, stb. visszaverődve a szembe érkezik, és azt károsíthatja.

A látható fény is rendelkezik valamelyes szemkárosító hatással, az UV-tartomány azonban agresszívabban támadja látószervünk több képletét is. Rövid távon gyulladást okoz a szaruhártya, kötőhártya, üvegtest és a szemhéj területén, hosszú távon szürkehályoghoz, a szemlencse elmerevedéséhez, ezáltal látásromláshoz vagy akár a szemhéj bőrének rosszindulatú daganatához vezethet.

Keresd a márkát!

Az UV-szűrős szemüvegek a fent leírt tartományokban gátolják a fény szembe jutását. Az üveg lencsék előnye többek között, hogy nehezebben karcolódik, anyagában színezett, így fényvédő hatása tartósabb, hátránya viszont, hogy nehéz, drága és törékeny. A műanyag lencsék előnyei közé tartozik olcsóbb mivoltuk és könnyűségük, azonban a színezés a felszínükre kerül, így könnyebben lekopik, azaz kisebb mértékű törékenységük ellenére sem maximálisan tartósak.

A célnak azonban tényleg mindkét fajta szemüveg megfelel, ha van rajtuk UV-szűrő. A legtöbb szakember óva int az utcán, vásárokban olcsón kapható napszemüvegektől, hiszen ezek biztonságossága nem garantált, még akkor sem, ha matrica van rajtuk. A márka ugyanis itt is fontos: ha nem tetszik az áru, tudjuk, kit keressünk, vonjunk felelősségre, pereljünk – vérmérséklet szerint –, míg „noname” termékek esetén ez a lehetőség elvész.

Az UV-szűrés spektrofotométerrel ellenőrizhető, illetve a szűrőréteg utólag felvihető, ez azonban drága, macerás eljárás. Született olyan vizsgálati eredmény (nem Magyarországon), mely szerint az utcán kapható napszemüvegek legnagyobb része valóban hatékony UV-szűrővel rendelkezik, ennek megléte, minősége és tartóssága azonban nem egyértelmű. A szakemberek tehát egyértelműen azt javasolják, hogy áldozzunk több pénzt fényvédelemre, mert a gagyi divatnapszemüvegek csupán a pupillát tágítják, amelyen aztán akadálytalanul áramolhat a szembe a sok gonosz UV-sugárzás.
A rövid- vagy távollátók vannak többen?

„Anyósom szerint a szemüvegesek között sokkal több a távollátó, mint a rövidlátó. Tényleg van nagyságrendi különbség a két állapot előfordulása között?”

A rövidlátás – orvosi elnevezése myopia – lényege, hogy a szembe érkező fény nem az ideghártya (retina) éleslátásért felelős területén, hanem az előtt, valahol az üvegtest területén fókuszálódik. Ennek oka a fénytörésért felelős közegek közül valamelyiknek vagy többnek a hibája. A myopia gyakorisága a felnőtt népességben 25 százalék körüli, tehát igen gyakori.

A távollátás (hypermetropia) esetében a helyzet fordított: a fény fókuszpontja a retina mögé esik. A távollátás oka a fénytörő közegek hibáján túl a szem rövidsége is lehet. Ezért van az, hogy születéskor minden gyermek távollátó, azonban ezt néhány év alatt a legtöbben a szó szoros értelmében kinövik (hiszen megnő a szemük). A felnőtt lakosságban a myopiához hasonló arányban, 22-25 százalékban fordul elő a korrekciót – azaz szemüveg, kontaktlencse viselését – igénylő hypermetropia.

A szemorvosok szerint azonban a lakosság nagyobb részénél áll fenn látens hypermetropia, azaz a fény fókuszpontja a retina mögé esik, azonban ezt a szemlencse rugalmassága folytán képes korrigálni – egy ideig.

Negyven- és ötvenéves kor között ugyanis mindenkit utolér a presbyopia vagy öregszeműség. Ennek lényege, hogy a szemlencse veszít rugalmasságából, és már nem alkalmazkodik a korábbiakhoz hasonló mértékben. A lencse merevedése miatt a fókuszpont a retina mögé kerül, távollátás alakul ki, ami szemüveges korrekcióra szorul.

A látens hypermetrop személyeknél általában korábban jelentkeznek az öregszeműség tünetei, hiszen a fókuszpont már eleve hátrébb van náluk, amikor a lencse elveszíti rugalmasságát. A korábban rövidlátóknál azonban paradox módon először javulni kezd a látás, sokan megszabadulhatnak szemüvegüktől, majd az állapot előrehaladtával később alakul ki náluk a távollátás.

Nem mindegy tehát, hogy mely életkorban figyeljük meg az egyes fénytörési hibák gyakoriságát. Kisgyermekkorban a távollátók vannak többségben, felnőttkorban az arány nagyjából egyenlő, míg 50 év felett újra a távollátás veszi át a vezető szerepet.

Hozzászólások (0)

Még nem szólt hozzá senki, légy Te az első!
Ha Te is szeretnél hozzászólni, be kell jelentkezned.
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!